Butterfly klónok, jó áron, jó minőségben

Sziasztok!

Nemrégiben sikerült szert tennem 2 Yinhe fára a Venus sorozatból (az összes kép legalul). A venus sorozat régebbi nevén K sorozat volt, ami a Carbokev kompozit betétet tartalmazza. Ez a betét keresztben szőtt karbon és kevlár szálakat tartalmaz. A K széria gyártása 2010-ben megszűnt, helyette a már modernizált kiadás a Venus (V) sorozat jött. A sorozat két részre bontható, melyből a 11-16 modellek egy gyorsasági sorozatot alkotnak és igyekeznek 1-2 már híres/bevált fára hasonlítani anyagválasztásban és méretekben is. A Venus 01-04 széria a mostanság megjelenő egészen egzotikus megnevezésű kompozit anyagokkal merevített fáknak a másolatai, mint az Innerforce ZLC vagy ZLF és már teljesen más árfekvésük van és lakkozott fadobozban kaphatóak.

Jelen tesztem a Venus 14-es és a 16-os fáról szól. A Venus 14 az igen híres és az egyik legnépszerűbb modellre, a Butterfly Boll Spirit fára próbál hasonlítani. Először nézzük a számokat és adatokat, először írom a fa értékeit, mögötte zárójelben a Boll értékeit.

Összetétel Venus 14:

koto (koto) -carbokev (arylate-carbon) - limba (limba) - kiri mag (kiri)

Számok Venus 14:

Súly: 88,1 gr (85 +-4 gr), Fejméret: 157*149, Vastagság: 5,8 mm (5,7 mm)

Általános leírás:

Ebből az látszok, hogy eléggé hasonló konstrukcióval állt elő a Yinhe, viszont a kompozit betétben arylate helyett kevlár található. Emiatt a fa kicsit érzésesebb, picit jobban rezeg. Bár ez a rezgés nem a hagyományos fa rezgés, hanem a karbonos fákra emlékeztető rezgés. Az összeállításból látható, hogy egy puha tapintású, de kellemes OFF-/OFF tempójú támadófával van dolgunk. Az összeillesztés eléggé minőséginek mondható, a nyél kényelmes és eldolgozott, a lap gyárilag lakkozott majd visszapolírozott, a funérok vastagsága a nyél alatt enyhén változó, viszont az ütőfelület alatt egységes. Eddig 2 hónapot ütöttem vele és abszolút megfelel a modern támadóborításokkal való játékhoz. Pörgetéseknél a fedlap miatt elég, de nem sok kontaktidő áll rendelkezésre, amíg a fa eléggé merev karakterű így a végeredmény egy falsos gyors és jó kontrollú fa. Dobási szöge közepes/magas, asztalközelről és eléggé hátulról is van benne erő.

 

Volt szerencsém odaadni egy versenyzőnek, aki a magyar Butterflyhoz roppant közel áll, hogy alkosson véleményt. Nos meg kell mondjam nem volt rossz véleménnyel a fáról egészen pontosan ennyit mondott: "Elég hasonló.". Ezt dícséretnek vettem, mivel az úriember olyan márkahívő, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi rajongók.

Két hónap alatt a citromsárga festett nyél kikopását tapasztaltam meg eddig egyedül, melyet le is fotóztam. A fát már 3 ízben ragasztottam újra, mondani sem kell, hogy a gyári lakk és polír miatt sérülésmentesen.

A másik fa a Yinhe Venus 16-os, ami a szintén közkedvelt Butterfly Michael Maze klónja akar lenni. A legtöbb fotót erről a fáról csináltam.

Összetétel Venus 16:

limba (limba) -carbokev (arylate-carbon) - ayous (limba) - kiri mag (ayous=samba)

Számok Venus 16:

Súly: 92,9 gr (85 +-4 gr), Fejméret: 157*149, Vastagság: 5,9 mm (5,8 mm), Tempó OFF+(OFF)

 

 

 

Általános leírás:

Itt úgy érzem sikerült belenyúlnom a szórásba, ugyanis egy nehezebb és gyorsabb darabot sikerült beszereznem. A két YINHE ütő csak konkáv nyéllel kapható és a nyelek formára nagyon hasonlóak, a 16-os nyele mintha picit laposabb lenne. Szerencsémre Maze fával többet tudtam ütni, mint a Spirittel és bár a fa egy kicst eltér eflépítésében, eléggé hasonlóra sikeredett, de egy tempóval gyorsabb. Próbáltam olcsóbb kínai és JOOLA MAXXX 500 borítással is, az utóbbi nagyon megtetszett. Puha a labdaérintésre, de ütésre eléggé merev fa. Van benne tempó rendesen, pörgetni nagyon laposan lehet vele alacsony dobási szöge miatt. A MAXXX szerencsére ezen javított sokat, páratlanul jó érzés van a fában, ezekkel a bitang nehéz borításokkal már fejnehéznek mondható, kb. annyira, mint egy üreges nyelű Donic fa M1/M2/Barracuda gumikkal. Az fa fejének alakja kicsit tojásdad a hagyományos butter formához képest, ez kb. fél mm eltérést jelent összesen. A fa nagyon lineárisan viselkedik és abszolút kiszámítható, tulajdonképpen a 14-es gyorsabb változatáról van szó, amivel a mai modern támadójáték gyönyörűen kivitelezhető.

Ütésnemek

Kontra, beütés és lecsapás esetében a fa nagyon kellemesen rezeg. Érdemes itt kiemelni, hogy ez a rezgés a hagyományos karbonos rezgéstől finomabb, de az arylate-carbon-hoz képest sokkal jobb visszaigazolást nyújt, anélkül, hogy zavaró lenne. Eléggé nagy a hasznos találati felület a fán, emiatt biztosan lehet vele ütni az üreset, az ütés közben a fa jól rezeg. A tempó szabályozható mindkét fával eléggé könnyen, sebességük és merevségük miatt karmozdulatból lehet elég erőt prezentálni a labdák beütésére. Az ütés hangja mindkét fánál kellemes gyenge csattanó-koppanó hangot hallat. Asztaltól távol is nagy biztonsággal lehet kontrát ütni.

Pörgetés és kontrapörgetés ütésénél azt hittem baj lesz a fák merevsége, mivel én eddig pörielasztikus fákkal igyekeztem ütni, mint a Waldner Senso Carbon, Maze Passion. Ennek ellenére mindkét ütőnél nagyon finom a labdaérintés és az ütő merevsége segít a tempó létrehozásában. Egyáltalán nem okozott átállási nehézséget a fa váltása. Talán előnye is a pörielasztikus fákhoz képest, hogy a rövid mozdulatos pörgetések sokkal hatékonyabban mennek. A kontrapörinél az eddigi ütőimből az erőt hiányoltam, de itt úgy érzem már megvan, illetve a fa merevebb karaktere is segít. Indulópörgetéseknél segít az enyhén fejnehéz összeállítás, főleg a fonák pörgetésekhez. Összességében ugyanazt tudja, mint a pöri-elasztikus fák, csak tempó is van mögötte és ugyan az az érzés.

Dropp (félröpte) esetében igen jól irányíthatóak a fák. Talán itt a nehezebb V16 jobban tetszett, persze nehezebb fával jobb a dropp. A tenyeresemen kellett kicsit állítani a tempó miatt inkább, de hamar hozzászoktam. Jól jön a nagy hasznos találati felület, mert a kapkodva "odapaskolt" vagy pánik-blokk is egészen épkézláb eredményt ad. Amióta ez az ütőm van, nem is annyira a droppokat keresem, hanem azt, hogy mire bírnék kicsit ráütni vagy rápörgetni, hogy visszavegyem az irányítást.

Nyesés és tolás, e két ütésnem közül előbbit csak szerva során alkalmazom, meccs közben alig. Szerencsére a fák nem rugják hirtelen el a labdát ezért jól falsolhatóak a nyesések, inkább arra kell ügyelni, hogy ne legyen hosszú a nyesés, bár persze ez már a borításon is nagyon múlik. A fa jól visszaadja a harapás érzését/élményét a nyesésnél és a pörgetésnél is. A finom érintések, mint a tolás kevésbé gyors kézzel is megy, pontosan helyezhető.

Szóval összességében elmondható, hogy a V14-es Boll Spirit klón nagyon el lett találva, míg a V16-os Maze kicst gyorsabbra sikerdett. Mivel nem sokba kerülnek, ezért bőven megéri őket megvenni, még akkor is, ha a kínai gyártás szórása kicsit nagyobb, mint mondjuk a japán fáké. A V14-es körülbelül 85%-os hűségű másolat, míg a V16 kb. 75% a tempó és a súly különbsége miatt.

Képek:

https://drive.google.com/folderview?id=0B1l927dwwEKqfnhfaDN6TUE5dEx1RFNu..