Felszerelés neve:
Alsér 5 Allround Made in Tranas (Sweden)
Gyártó:
Nem Stiga
Felszerelés típusa:
Ütőfa

Hosszú bevezető lesz, ha sietsz, akkor görgess a TESZT szóhoz lejjebb:

De jó kis fák ezek a Svéd Alserok! Mondhatnánk és mondjuk is szinte minden nap az edzőtermekben, és amikor ezt mondjuk, akkor bizony a régi svéd tranas-i fákra gondolunk, amiket még kézzel készítettek, valamikor az 50-es évektől a 80-as évekig.

Igen, "azoknak a fáknak lelke van". "Tele vannak érzéssel" - szokták mondani az öreg sporik és egyre gyakrabban a fiatalabb generáció is ezekre a régi fákra ragasztja - immáron vizes ragival - az új és modern csoda borításokat.

Reneszánszukat élik ezek a régi fák és egyre keresettebbek a piacon, viszont a gyártásuk már évtizedek óta megszűnt éppen ezért a föllelhető példányok száma folyamatosan csökken. Egy-egy agyonhasznált példány is több tízezer forintokért cserél gazdát, ha meg nagyon ritkán fölbukkan egy-egy ki sem bontott "original állapotú" példány, hát azoknak az ára a töbszázezer forintot is eléri és nem csak a gyűjtőknél...

Talán nem véletlen, hogy 5-10 évenként limitál szériás újrakiadások is megjelennek, amiket aztán hetek alatt elkapkodnak a rajongók.

Hogy mi a titkuk? Talán megfejthetetlen. Állítólag a technológia?, a ragasztásuk módja?, a felhasznált anyagok minősége? a készítőik szakértelme? Az hogy minden egyes fát puritán technológiai segédlettel elsődlegesen kézzel készítettek?

Valószínűleg ezek így mind együtt.

Miért jók? Miért jó egy Stradivari hegedű?

Nem túlzó hasonlat a régi "old" stigákat a Stradivari hegedűkhöz hasonlítani.

Ezekkel a régi fákkal - nagy nevek - a mai napig Extraligában és szuperligában játszanak. A minap is Veterán EB-t nyert vele egy honfitársunk. De tovább megyek és azt mondom, hogy az ott érmet szerzettek legalább 70%-ának öreg stiga fája volt.

Magam is rajongója és gyűjtője vagyok ezeknek a fáknak, van is vagy 50 db itt-ott a ládafiában igazi kincsek és ritkaságok.

Talán ilyen bevezető után megértitek, hogy mennyire föllelkesültem, amikor tudomásomra jutott, hogy a tranas-i gyártást felélesztették Svédországban és megjelent 3 féle új Alsér fa is a kínálatban.

Gondoltam idén nyáron mindhármat letesztelem és megosztom veletek a tapasztaltaimat. Aztán úgy alakult, hogy egy Angliában élő honfitársunk - kedves pingpongos barátom - felajánlotta, hogy az ő Alsér 5 fáját hazaküldi nekem tesztelésre és majd amikor egy hónap múlva hazajön látogatóba, akkor visszaadom neki, tehát lehtőségem nyílott akár egy "tartós tesztre" is.

Gondoltam ez szuper lehetőség és ha jók a tapasztalatok, akkor megrendelem Svédországból a másik kettőt is tesztelésre. (persze azért meggondolandó, ilyenkor nyáron, amikor főképpen nyaralásra spórol az ember, hogy egy-két teszt érdekében 50.000Ft-ot kiadjak 3 fáért.) Szerencsémre volt itt ez a lehetőség, hogy "ingyen" teszteljem.

Meglepetések sora fogadott már az első kézbevételkor is.

A nyele sem nem Legend, sem nem Master forma, hanem valahol a kettő között, - de őszintén? - kényelmetlen.

A fedőfurnér? Limba az biztos, de a másik oldal kétszer késelt limba. (A kétszer késelt furnér az azt jelenti, hogy fölszelik pár tized milliméteresre a fát és előfordul, hogy a furnérok nem épek, hanem beszakadozottak. Ugyebár ezeket a furnérokat így nem lehetne eladni ezért az ilyen hibás - lyukas, szakadozott, nem egyenletes vastagságú, stb - furnérokat egymásra fektetik ragasztógyantát tesznek közéjük és amikor a stóc eléri a kb 30cm-es magasságot akkor újra felszelik őket az eredeti szelési irányra merőlegesen. Itt azért tönnyire már egészséges furnérlapok születnek, amik eladhatók, persze az egyszerkéselt furnérhoz képest relevánsan olcsóbban.) Kétszerkéselt furnér fedőlap? Egyik ilyen a másik olyan? Azt megértem, ha Dr. Neubauernek ilyen eszébe jut, de Tranas-ban???? Hááát... Nem az a baj, hogy ez egy spórolás - mert az - hanem az, hogy ez egy igen komoly "homokszem a gépezetben". Mi az, hogy egy tranas-i fába műgyanta kerül? (a kétszer késelt furnér kötőanyaga) Ezek a fák arról voltak híresek, hogy főzött enyvet használtak a ragasztásukhoz. Azt, és csakis azt. (Legalábbi addig amíg szögeltek voltak a nyelek, azután már csak a lapok ragasztásához használták az enyvet, a nyelet azt már ipari ragasztóval tették föl. Na mindegy. Ha elkezdem nem tudom abbahagyni...) De ez - a kétszer késelt furnér használata fedőlapként - kb olyan, mintha...szóval értitek? Lehet jó fát csinálni kétszer késelt furnérbóóól tudjuk. Na de egy TRANASI ALSERT????

A baj csak az, hogy ez a marketing fotókon egyáltalán nem látszik... vagy látszik, csak az agyam nem fogta föl, mert el sem tudtam volna képzelni ilyet?

Keresztréteg? Atya ég! Bassssszzuussss na ne! Színezett szamba. (ilyenek összeragasztásából készülnek a mai "modern" csapnivaló nyelek.) Miért? Mert olcsó, mert könnyen megmunkálható géppel mert puha, mert könnyű a súlya és festhető!!! ha kell a szivárvány bármely színére. Meeeennnnny má!!!

Hát nem volt a polcon egy natúr szamba furnér? Hogy legalább elhiggyem, csak egy pillanatra - míg ki nem próbálom - hogy ez a fa OLYAN! Így viszont egyértelmű...

Szerintetek melyik szambát festik? A hibátlant, a tökéletest, vagy a másodosztályút? .... Nincs több kérdés!

A magja? Na jó. Végre valami, ami az, aminek lennie kell. Szamba. Natúr, nem festett, nem összeeresztett, vagyis egy darabból van. Ezek után ezen már határozottan meglepődtem.

Ja a nyél? Színezett...na mi??? szamba! Ráadásul 0,5-ös furnérból az is. Nem ám valami hülye mahagóni-szamba tisztafa, mint régen! Neeemmm. Furnér anyag. És a legszebb az egészben, hogy ez a marketing fotókon nem jön át!!! Gratulálok ezúton is a marketingesnek!

Innentől kezdve ez kb úgy fest, mintha lemennék egy villányi pincészetbe tabettás bort készíteni és ami az igazi poén: Villányis palackban piacra is dobnám.

Na jó. Nem írták rá, hogy Stiga, csak azt, hogy Tranas-ban készült. Tudom ez a hely a pingpongütő gyártásban felér a föld szívcsakrájával. De...oszt annyi? Vedd meg mert Tranas? Ja.. és az Alsér névhasználat? Ezért komoly pénzt le kellett szurkolni szerintem a Stigának is, meg az Alsér családnak is (Alsér, meghalt sajnos 34 évesen repülő balesetben)

Tudjátok miért vettem volna meg? Ezért a két dologért! Tranas, Alsér.

Mert nekem ezek a nevek jelentenek valamit.

és akkor a TESZT:

- Merev, de mégis lassú, szokatlanul magas önfrekvenciával, régi alser jegyekből magában semmit sem hordozó 3-6000Ft-os ütőfa öszbenyomását kelti. Semmi különös, nem rossz, de én 5 perc után, Géza barátom meg 2 perc után tette le. Nem akartunk rá több időt áldozni a drága edzés időből.

Végső konklúzió:

- markánsan túlárazott, "kamu" kategória.

Képgalériához kattints a További információ feliratra.